Ha sokalljuk a vízdíjat, akkor családi házunk, nyaralónk, tanyánk vízellátására akár kutat is fúrathatunk. Azt azonban nem árt előre tisztázni, hogy háztartási célokra (főzés, ivás, fürdés) szeretnénk a vizet használni, vagy csupán öntözni akarunk a kertünkben. Utóbbi esetben megfelelő lehet az általában 0-50 méter mélységben elhelyezkedő talajvíz vagy rétegvíz. Mivel azonban a felszínről érkező szennyezések könnyen beszivároghatnak a talajba, ezért ha ivóvizet szeretnénk kinyerni a föld alól, akkor a rétegvizeket kell megcéloznunk.

Szűcs László vízgépészeti szakértő, a szivattyutechnika.info üzemeltetője szerint Budapesten és környékén 10-60 méter mélységben jó minőségű rétegvízre bukkanhatunk, sőt a Duna mentén Észak-Pesten, Dunakeszi egyes részein, Gödön, valamint a budai oldalon Budakalászon vagy épp a Római parton akár 10-16 méter mélyen is. Ugyanakkor a magasabban fekvő területeken mélyebbre kell fúrniuk a szakembereknek, itt nagyjából 20-40 méteres sávban számíthatunk tiszta vízre. De például Győrújbarát újépítésű részén akár 80-120 méter mélyre is le kell fúrni. Mindenesetre országos szinten 40-150 méteres sávban gondolkodhatunk, ha házi vízellátásra alkalmas vízadó réteget keresünk.

Mennyibe kerül egy kút fúrása?

Bódis István kútfúrómester, a kutfuras.net üzemeltetője megerősíti, hogy munkája során többnyire 60-80 méter mélységben talál ivóvizet adó rétegvizet. Majd hozzáteszi, hogy egy kút fúrása több tényezőtől is függ, ilyenek például a talajszerkezet összetétele, a kút mélysége, vagy éppen a kúthoz tartozó vízgépészet igénye, ezért szinte minden kútfúrás összköltsége egyedi árképzés során alakul ki. Minimum 12-24 ezer forintba kerül egy méternyi kút fúrása (béléscsövezéssel) a megfelelő technológiával, de a talajszerkezettől függően akár 50-60 ezer forintos költséget is felszámolhatnak. Vagyis az összberuházás milliós nagyságrendű lehet. Van, aki sokkal olcsóbban dolgozik, de ott ez a munka minőségére mehet, például nem zárják ki a talajvizet, ami elszennyezheti a kinyert ivóvizünket – magyarázza a szakértő.

Mennyit spórolhatunk?

Egy átlagos háztartásban egy személy naponta 80-150 liter vizet használ el, családra lebontva pedig a napi mennyiség közel 300 liter (mosás, fürdés, WC, takarítás stb.). Éves szinten ez kb. 120 m3. Ehhez jön még az öntözésre elhasznált víz, amely egy 500 négyszögöles kert esetében akár napi 6 m3 is lehet. Évi 60 napos locsolással számolva a család teljes vízigénye elérheti az 500 m3-t. Budapesten jelenleg áfával együtt több mint 600 forint a vízdíj (ivóvíz+csatorna), de nem túl messze a fővárostól (pl.: Telkiben) 1000 forint körül van. Vagyis az éves költség meghaladhatja a több 100 ezer forintot is, persze ha öntözünk is. A házi kútból kitermelt víz önköltsége m3-ként csupán a szivattyú átlagosan 0,3 kWh-nyi áramszükséglete. 1 kWh most 48-50 forint. Vagyis 500 m3/év fogyasztással számolva ez kb. 7500 forint éves költséget jelent. Plusz még fizetnünk kell köbméterenként pár forint hozzájárulást, ha rétegvizet használunk fel, és ellenben a többséggel, még hivatalosan is intéztük az ügyet a zöldhatóságnál.

Megéri-e leválni a közműről?

Ha az ivóvíz-ellátásunk mellett öntözni is akarunk, akkor a kútfúrás és a házi vízellátó rendszer kiépítésének költsége 2-3 év alatt megtérülhet. Ha csupán az ivóvízre fókuszálunk, és öntözni nem akarunk, akkor 7-8 éves megtérülési idővel számolhatunk. Minél nagyobb a felhasználási igényünk, vagyis minél több vizet fogyasztunk a háztartásunkban vagy öntözésre a kertünkben, annál rövidebb a megtérülési idő. A megtérülési időt szintén csökkenti, ha két vagy több háztartás közösen furat kutat és alakítja ki egyedi vízellátó rendszerét – magyarázza Szűcs László vízgépészeti szakértő.

Utána azonban a közműdíjaknak kicsi töredéke a költségünk, még ha hozzászámoljuk a karbantartási költségeket is. Mindenképpen ésszerű, előnyös és környezettudatos döntés függetlenedni a közművektől, jelen esetben a hálózati víztől. Továbbá sok esetben jobb minőségű vizet tudunk biztosítani a házi vízellátó rendszerünkkel. Ráadásul a vezetékes ivóvíz felértékelődése, és így a folyamatosan növekvő vízdíjak miatt jelentősen lecsökken a kútfúrás, házi vízellátás megtérülési ideje – összegez a szivattyutechnika.info üzemeltetője.

Milyen típusú kútra van szükségünk?

A kutakat mélységük alapján csoportosítják: mély kutak (500 m-nél mélyebbek), közepes mélységű kutak (200-500 m); kis mélységűek (40-200 m) és a sekély mélységűek (40 m-nél kisebb mélységűek). A sekély mélységű kutak közé tartozik az ásott kút, a vert kút és a sekély fúrt kút. Az ásott kút átlagosan 0,5 – 5,0 m3/nap vízigény kielégítésére alkalmas. A vert kút (Norton-kút) mélysége 10-25 méter, főként kis vízhozamok kielégítésére alkalmas. A sekély fúrt kutak közül a 30 méternél kisebb mélységű, száraz fúrási eljárással készülő kutakat csőkutaknak hívják. A csőkutat elsősorban felszín közeli, kavicsos homokos vízadó rétegekbe mélyítik. Vízkiemelésük a kútra szerelt szivattyúval történik. Ezek túlnyomó többsége nem ad ivóvíz-minőséget, mivel általában a talajvizet érik el. Néhány területeken, így erdőkben, folyók és tavak mentén – ahogy már említettük is – azonban előfordul kevésbé mélyen a rétegvíz is, amelyet tisztítással még ivóvízként is felhasználhatóak. De ha a rétegvizet célozzuk meg, akkor alapvetően fúrt kutakban kell gondolkodnunk.

Engedélyezés

A kútfúrás minden esetben engedélyköteles, persze az emberek többsége nem hivatalosan fúrat kutat. Ha azonban törvénytisztelő polgárok vagyunk, és a kútból történő vízkivétel nem haladja meg az évi 500 m3 mennyiséget, és azt sekély mélységre alakítjuk ki, akkor az engedélyeztetés a települési önkormányzat – jegyző hatáskörébe tartozik. Az illeték nagyjából 10-20 ezer forint lehet. Az engedély feltétele, hogy a vízhasználat a kérelmező háztartása szükségleteinek kielégítését szolgálja, így például öntözésre használja a saját telkén.

A mélyebb kutak esetén, amelyek elérhetik a rétegvizet, az engedélyt az ún. zöldhatóság (területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség) adja ki. Engedélyeztetni kell a megépítést és a vízhasználatot egyaránt (létesítési és üzemeltetési engedély). A díjazást a 33/2005. KvVM-rendelet 1. számú melléklete határozza meg. A létesítési engedély és az üzemeltetési engedély beszerzése több 100 ezer forintba kerül. Az engedélyek dokumentációjához meg kell terveztetni a kutat. Az elkészült vízellátó rendszerre vízórát kell felszerelni, és a felhasznált vízmennyiség után vízdíjat kell fizetni. Természetesen ez az összeg is töredéke a közműves ivóvíznek.

Házi vízellátó rendszerek

A kutunkból származó ivóvizet azonban el is kell juttatni a házba, vagyis ki kell építenünk egy házi vízellátó rendszert. Ennek fő elemei a szivattyú, a vezérlési rész, valamint a szerelési anyagok (csövek, szerelvények, osztó anyagai, függeszték). A rendszer alapvetően kétféle lehet: áramláskapcsolós vagy hydrofor tartályos. Általában a hydrofor tartályt nyomólégüstnek nevezik. A kisebb rendszerekhez (pl.: nyaraló vízellátására, konyhakert öntözésére) használatos berendezések kompletten, előszerelt állapotban megvásárolhatók. A komolyabb vízellátó rendszerek összeállítása azonban a helyszínen történik.

Ha áramláskapcsolóval vezéreljük a szivattyút, akkor kevés a beépítendő rendszerelem, viszont minden csapnyitáskor beindul a szivattyú. Ha hydrofor tartállyal és nyomáskapcsolóval vezéreljük a szivattyút, akkor a hydrofor tartály miatt rugalmas víztartalék található a rendszerben. Kisebb mennyiségű vízelvétel (pl.: vécéöblítés) esetén nem kapcsol be a szivattyú. Hosszabb idejű vízelvétel esetén folyamatosan működik a szivattyú, és állandó nyomást biztosít.

Korszerű szivattyúvezérlés a frekvenciaváltó, amely a vízfogyasztásnak megfelelő teljesítménnyel működteti a szivattyút. Frekvenciaváltóval a házi vízellátó rendszer elektromos áram fogyasztása is csökkenthető. Előfordulhat az is, hogy a kútvízben oldott állapotban olyan anyagok (pl.: vas és mangán) találhatók, amelyek jelenléte miatt érdemes vízkezelő berendezést is üzembe kell helyeznünk, ami akár 2-400 ezer forinttal is növelheti a költségeket – mondja Szűcs László.

Milyen szivattyút használjunk?

A kút megfúrását követően először tisztítószivattyúzásra kerül a sor: fokozatosan növelik a kiszivattyúzott víz mennyiségét egészen addig, amíg homokolást nem tapasztalnak. Ez az ún. homokolási határ, amit a kút használata során soha nem szabad túllépni, vagyis megtudjuk, hogy mekkora a kút hozama. Ezután meghatározzák az üzemi vízszintet is, ami eldönti, hogy milyen teljesítményű szivattyút lehet használni a kútban. Ha az üzemi vízszint mélyebben van 8 méternél, akkor csak mélykútszivattyút lehet alkalmazni. Amennyiben az üzemi vízszint 8 méternél magasabban van a kútban, akkor lehet alkalmazni önfelszívó (szárazbeépítésű) szivattyút.

Mennyibe kerülnek a szivattyúk és a házi vízellátó rendszerek?

A mélykútszivattyúknak üzemelésük során mindig víz alatt kell lenniük. A fúrt kutakban centrifugál elven működő, többlépcsős kútszivattyúk alkalmazása javasolt, amelyek ára magasabb a szárazbeépítésű készülékekhez képest, viszont megtérül az alkalmazás során. A hazai kínálatban rendkívül sok szivattyú található, ezért lehetőleg szakembertől vásároljunk, mert fontos a méretezés, hiszen alulméretezett szivattyúval nem használható jól a rendszer, a túlméretezett szivattyú pedig túl sok áramot fog fogyasztani. Lehetőleg kérjünk a rendszerhez helyszíni telepítést, beüzemelést. Mindemellett olyan szivattyúkat és kiegészítőket válasszunk ki, amelyekhez biztosított a hazai alkatrészellátás és szervizháttér. Célszerű az európai készülékek közül válogatni – tanácsolja Szűcs László.

Jó minőségű, régóta forgalmazott önfelszívó szivattyúk 32-80 ezer forint között vásárolhatók a nyomás- és vízszállítás igény, valamint a szerkezeti anyagaik függvényében. Homoktűrő, strapabíró mélykútszivattyúk ára 92-240 ezer forint között mozog emelőmagasság és vízszállítás függvényében. A szivattyúkhoz áramláskapcsolós vezérlés 16-40 ezer, hydrofor tartályos és nyomáskapcsolós vezérlés 12-120 ezer forint között választható. A vízellátó rendszerhez a vízszűrők is széles választékban elérhetők, kisebb- vagy nagyobb méretű szűrőházzal, különböző finomságú betétekkel, sőt még aktívszenes kivitelben is – áruk 8-60 ezer forint között változik. Komplett, helyszínen kivitelezett vízellátó rendszerek esetén a szivattyú és vezérlés árához hozzáadódnak a szerelési anyagok (csövek, szerelvények, osztó anyagai, függeszték) és a kivitelezés munkadíja. Minden vízellátó rendszer más és más, vagyis egyedi, így a tényleges bekerülési költséget helyszíni felmérés, egyeztetés alapján lehet meghatározni.

Forrás: www.ingatlanmagazin.com